• Szívem Keletre vágyik

    Szívem Keletre vágyik Szívem Keletre vágyik, s vagyok messze Nyugaton, hogy lenne étel ízes, és édes a nyugalom, miként teljesíthetném esküm s kötelességem, míg Cion földjén Edom, én magam arab kézen. Könnyű nekem Spanyolföld minden kincsét elhagynom, ha a lerombolt Szentély porát szememmel simogathatom.   Az Úr az én jussom Örök rabság – szolgák szolgái…

  • „A Rendünkbe felvételüket kért szerzetes testvérek felől felteendő kérdések”

    „A dicsőséges Sebestyén apostol lovagi- és szerzetesrendjének a Főkáptalan által elfogadott és jóváha­gyott új szabályzata, mely kihirdettetett az Udvarnál az 1652. évben.” Madrid, Királyi nyomda 1702 (114-115. oldal). Először: ismerik-e nevezett jelöltet, hány éves, honnan származik, kinek a fia? Ismerik, vagy ismerték-e apját, anyját, őket hogyan hívták vagy hívják, hová valósiak, milyen származásúak? Ismerték vagy…

  • Megkeresztelt zsinagógák

    Ez év márciusában Madridban a Balmes utcai zsinagógá­ban rendezett ünnepélyen Hájim Herzog Izrael államelnöke mellett maga Juan Carlos, spanyol király is részt vett, amikor megemlékeztek a kiűzés 500. évfordulójáról. Májusban a külföldön élő, spanyol származású zsidók számára rendez­ték meg az amerikaiak Toledóban a maguk megmozdulását. Ez a város Madridtól délre, mintegy 70 kilométernyire fek­szik. Virágzó…

  • Háború

    Háború Első pillantásra gyönyörű lánynak látszik: a háborúval minden férfi játszani vágyik, de amikor végre eljutnának az ágyig, csak rút boszorkány, kibe foguk belevásik. Ég és Föld Az eget s a csillagokat nézem, a földet, csúszó-mászó lényeit, és kutatom megalkotásuk feloldhatatlan rejtélyeit. Tekints az égre, akár egy sátor, hurokkal kapcsolva szegletei’; s a csillagok között…

  • Már Kolumbusz is?

    Régi vicc, hogy az iskolában a tanító felszólítja a gyere­keket, soroljanak fel híres embereket. Ezek elkezdik: Ábrahám, Mózes, Dávid, Jézus, Marx, Einstein, Freud… Móric­ka jelentkezik: „Tanító bácsi kérem, lehet nem zsidó is?” Ez juthat eszünkbe most, amikor Amerika felfedezőjé­ről, Kolumbusz Kristófról lesz szó, aki 1492. augusztus 3-án indult el Spanyolországból „India” felé. Ez a dátum…

  • Spanyol zsidó história

    Hispániában igen régóta éltek zsidók. Már a ró­maiak idején eljutottak ide. Az arab hódítók uralma alatt általában békében élhettek. 756-tól létezett a cordobai önálló kalifátus, ami az akkori Európa egyik vezető hatalmává vált, s ebben nem kevés részük volt a zsidóknak is. Jól értették a paraszti munkát, ügyes kereskedők, tudós orvosok voltak közöttük, és több…

  • Virágkor és kiűzetés

     1492 Az 1492-es év iszonyatos tragédiát hozott a spa­nyol zsidóságra. Ezen év márciusában írták alá a granadai Alhambra palotában a zsidók kiűzésének ren­deletét. Ezzel az aláírással néhány hónapon belül 300 ezer zsidót tettek földönfutóvá, míg másik 300 ezer a keresztény hit védőszárnyai alá menekülve mondott le ősei hitéről és remélte vagyona, pozíciója, s nem utolsósorban…

  • Jeruzsálem áv hó 9. előtt

    A következő szemelvény A. B. Jehosúá „Szerelmesek” című regényének egy kis részlete, ami azt érzékelteti, hogy milyen Jeruzsálem hangulata a böjt előestéjén, és ez ho­gyan hat egy nem vallásos személyre. Visszamegyek újból a vallásosak negyedébe. Körbe-körbe átfé­sülöm az utcákat. Itt most különös hangulatot tapasztalok, lehetet­len nem észrevennem. Egymás után zárnak be az üzletek, az embe­rek…

  • Tisa be-Áv a lipcsei egyetemen

    1992Néhány napos vita után apám világítson mécsese belee­gyezett, hogy a pozsonyi jesivába utazzam. Ádáz csatát kellett vívnom, mert mitőlünk nem szoktak Pozsonyba utazni. A mi városunk áldott emlékű rabbija gyakran mondogatta, hogy Pozsony még a szemináriumnál1 is elfajzottabb hely. De miu­tán megnyugtattam apámat, hogy éjjel-nappal a Tanban fogok búvárkodni, végül beleegyezett az elutazásomba. Nagyon megörültem…

  • Tisa be-Áv

    Egyszer elfelejtjük, milyen Egyszer elfelejtjük, milyen a pusztulás – a lerombolt szív-szentély, a gőzölgő tudat s világtérképen az atomvillanás. Egyszer elfelejtünk emlékezni, az öröklét üvegkupoláiban hűsölünk, ki feljebb, ki lent, attól függően, hol szorított helyet a gondviselés… De addig túl eszmék és tárgyak sikolyán, az élhető élet puha szorításában tovább, ha már nem maradt más,…

  • A „Hetek ünnepe”

    Peszáh első napjától hét héten át számoljuk az „ómert” – ez a hét hét a „sávúót” („svüesz”), „hetek” -, és az 50. napon egy újabb zarándokünnep kezdődik. (Az „ötvenedik” görö­gül: „pentekoszté” – íme a magyar „pünkösd” szó eredete.) Ez a kétnapos (Izraelben egynapos) ünnep más zsidó ün­nepekhez hasonlóan több névvel is büszkélkedhetik: a Tó­ra „az…

  • Markó Iván Siratófala Jeruzsálemben

    A sötét színpadon egyetlen árva fénycsóva lányok gyűrű­jét világítja meg. A kör közepén fekete, göndör hajjal, borostás arccal, fekete ingben és nadrágban a próféta, kezében óriási bot. A gyűrű szétnyílik, a próféta a színpad szélére jön, és bot­jával kimérten, de ütemesen koppantgat. Újabb két reflektorfény gyullad ki, a színpadon derengő félhomály. Tizenegy su­dár lány között…

  • Szabadságon a tudósítócsalád

    Beszélgetés Erdei Grünwald Mihállyal és Beck Annával Hallgatjuk és olvassuk a híradásaikat. Az Öböl-háború idején sietve kerestük a tőlük érkező jelentéseket. Korrekt és tárgyszerű információkat adnak Izraelről, s nem is gondolnánk, hogy ezért olykor küzdeniük kell. Az alábbi beszélgetés átmeneti budapesti tartózkodásuk idején készült. Mikor érkeztetek Izraelbe? E. G. M.-B. A.: 1990 márciusában. Jelenlegi munkakör?…

  • Refuznyikok

    Nemrég láthattuk a televízióban azt a filmet, amely egy hőslelkű orosz zsidó asszony kálváriájáról, valóságos pokoljárásáról szólt, a brezsnyevi Szovjetunióban. Az oroszországi zsidók már a múlt század végétől tömegesen hagyták el hazá­jukat, amelyben sanyarú sorsuk volt. Az elsődleges cél Amerika volt, de a kezdeti alija hullámok zömét is az orosz zsidó ifjúság adta. Izrael első…

  • Sebezhetőbbek

    Leáldozott az amerikai zsidóság aranykora? Az amerikai zsidóság helyzetének romlása és más egyéb kisebbségek megerősödése az elmúlt évben te­ret engedett a fokozott mértékben jelentkező antiszemita megnyilvánulásoknak. Emellett az egyre terjedő vegyes házasságok is árnyékot vetnek az amerikai zsidóság jelenlegi pozíciójára és jövőjére. Meglehetősen rossz volt az 1991-es év a zsidók számá­ra Amerikában. Dr. Leonhard Jeffris,…

  • Kaszinó lesz a Várkert-Kioszkból

    Izraelből jönnek a dollármilliók Gombátlanítás, speciális acéllemez szigetelés, 4 millió dollár, vörösrézlapok a tetőre. S hogy e néhány össze­vissza kavart szó hova illik, a fővárosban jövő-menő em­bernek nem kell magyarázni, hiszen azonnal beugrik a kép: Budán készül a Várkert-Kioszk épületének rekonst­rukciója. Az Ybl Miklós téren lévő jól ismert és jellegzetes épü­letet 1870 és 1879 között…

  • Kiküldetésben Magyarországon

    Bennfentes üzletemberek ismernek egy ügyvédi irodát a Belváros szívében, amely egy kicsit más, mint a többi ügyvédi iroda a fővárosban. Izraeli munka­rend szerint üzemel, fogadóórák tehát nincsenek, reg­geltől estig várják az ügyfelek jelentkezését, gyakran még vasárnap is nyitva tartanak, ám szom­baton szigorúan szünnap van! Megjelenésé­ben is különbözik napjaink felkapott iro­dáitól, hiszen a divatos berendezés itt…

  • Morija hegyén

    Tűz, fa, kés együtt van. És az áldozat? Előttem megy, hátán a fa. A szolga a hegy lábánál maradt. Izsák, neve öröm volt, nevetés. Kacagott Sára, nevetett az égi hírnökön s esztendőre újra csak nevetett. Karján az ajándék: ez a fiú, aki most előttem bandukol Mórija sziklás útján fölfelé és előre örül, mert mondtam a…

  • Széljegyzetek

    Hiperérzékenység Kubinyi Ferenc író-újságíró, közéleti emberek múltjának szenvedélyes kutatója, május 8-án rendhagyó módon az Új Ma­gyarország olvasóknak fenntartott Levéltükör című rovatában szólalt meg. Azt fejtegette, hogy az Encyclopaedia Britannica nyu­godtan közölheti bárkiről, hogy zsidó, de Magyarországon nagy baj származna abból, ha egy lexikon így járna el, vagy ha „uram bocsá!” a delikvensek korábbi, utóbb megváltoztatott…

  • Ha csúcsokra hágsz, meglátod a fényt

    Egy olimpikon élete Megilletődve kerestem fel volt tanáromat, az egy­kori Debreceni Zsidó Gimnázium minden diákjának „fi­vérét”, Kárpáti Károlyt. Közös a múltunk egy darabja és nem is akármilyen az a négy esztendő. Ő bizony birkózó lesz Édesapja a Kállósemjénhez közeli Bucujirtás áren­dásaként nevelte fel hét fiát. A 14 éves Karcsinak tet­szett az izmok játéka, a patkótörő…