-
1992. júniusi szám
Slomo Tánni: És nem hallatszik Itamár Jáoz-Keszt: Éjjeli kísértés Három vallás Jeruzsáleme (vadász): Töprengés egy régi okmányt olvasva (róbert): Hová vezetett a kiűzöttek útja? Fritz Zsuzsa: Eszti és Beni oldala (sz. t. g.): Szent száműzetés A sokarcú Isten Babits Antal: Híres kántorok Hernádi Miklós: Thury Levente kerámiaszobrai Harangozó Márta: Törvény, mítosz, firka Hatmillió Jób kiáltása…
-
És nem hallatszik
Megbánunk mindent míg csak ki nem fehérednek csontjaink, a megbánás száraz, akár a por és nem hallatszik a sírásunk, jajgatásunk. Megbánásunk eltart a dédunokákig, az ükunokákig, megbánásunk repedezik, akár a fal, de nem rengett meg belé a föld, a város sem égett le. Mindent szánunk-bánunk, és már nem is tudjuk, nem is érezzük. És a…
-
Éjjeli kísértés
Te már aludtál, én meg hallgattam a gyerekek nyugodt szuszogását, amint a falióra tik-takjára járt, nem is volt más, csak holmi mocorgás a szekrény-aljba zsúfolt könyvek között. Mintha zizzentek volna, mintha maguktól lapozódtak volna, hogy fakult ruhájuk leplein át testük fehérét fölfedjék nekem, addig-addig, míg kelletlenül utánuk nyúltam, s feléjük fordítottam arcomat. És íme, rég-felejtett…
-
Három vallás Jeruzsáleme
– zsidók, keresztények, mohamedánok Izraelben címmel nyílt meg az Izraeli Kulturális Hét keretében Müller László fotóriport kiállítása a Néprajzi Múzeumban, s augusztus 30-ig várja látogatóit. * Három sátor köré csoportosították a képeket az U alakú kiállítási térben, s ez az ötlet szimbolizálja egyben a válogatás szervezőelvét: a monoteizmus három nagy vallásában a közös gyökeret, a…
-
Töprengés egy régi okmányt olvasva
A napokban véletlenül került a kezembe egy 123 éve kiállított születési értesítés a Bánki községben élt Steiner családról. Nézem a fakó papírt, és eltűnődöm. Sokféle gondolat kavarog bennem. Az első: vajon mi késztette Steiner Sámuel „mózes vallású” kiskereskedőt és hitvesét, Spitzer Rozit, hogy négy gyermekét katalizálja? A karrier jobb lehetősége? Hiszen Dávidból napszámos lett! Talán…
-
Hová vezetett a kiűzöttek útja?
1492 szörnyű nyarán spanyol zsidók százezrei kényszerültek szülőföldjük elhagyására. Nagy részük számára a szomszédos Portugália volt az első állomás, ott súlyos összegek fejében 8 havi ideiglenes menedéket nyertek. Utána irgalmatlanul kiűzték őket, majd követték testvéreiket a régóta Portugáliában élők is. Spanyolországi sorstársaikkal együtt szóródtak szét a Földközi tenger mellékén. Jutottak szefárd menekültek Amerikába és a…
-
Eszti és Beni oldala
Tartsd meg! A Sávuotot megelőző héten, egy rabbi meglátogatta hitközségének néhány előkelő tagját, hogy virágokat és növényeket gyűjtsön tőlük a zsinagóga kidíszítéséhez. Mikor egyik nagyon gazdag híve meghallotta a kérést, meg akarván mutatni kivételes nagylelkűségét, azt mondta: Virágok helyett, Sávuot tiszteletére én a Tízparancsolat tábláit ajándékozom a zsinagógának. A rabbi erre azt válaszolta: Jobb lenne,…
-
Szent száműzetés
(I. B. Singer: Szerelem és száműzetés, Gondolat Könyvkiadó 1991. Fordította: Mészáros György, 395. oldal, 288 Ft.) Száműzetés annyit tesz héberül: galut, jiddisül gólesz. A zsidóság kényszerdiaszpóráját nevezik így. Nem csodálkoznék, ha Singer szándékosan használná a kifejezést a varsói Krochmalna utcából történő kiűzetésére, a közeledő náci veszély harmincas éveiben. Neki a pólisi lét, a „jiddischland” a…
-
A sokarcú Isten
(Reinhard Neudecker: Az egy Isten sok arca. Magyar Keresztény-Zsidó Tanács és a Mérleg kiadása, 1992. Fordította: Kerényi Gábor, 128. oldal, 195 Ft.) Sokat ígérő könyvsorozat első kötetét veheti kezébe az olvasó. A sorozat a Keresztény-Zsidó Párbeszéd Könyvtára nevet viseli, kiadója a Magyar Keresztény-Zsidó Tanács Mérleg. A könyv címe „Az egy Isten sok arca”; szerzőjéről, Reinhard…
-
Híres kántorok
Igazi zenei csemegével lepte meg nemrégiben a kántorművészet iránt érdeklődőket a Hungaroton Kiadó. Az Izrael Music jóvoltából archív felvételeket adtak közre a héber kántorművészet elmúlt évtizedeiből és a századforduló idejéből, a legjelesebb képviselők előadásaiból válogatva. Olyan világhírű művészek ünnepi dalai hallhatók CD-n és kazettán, mint Jossele Rosenblat, Moshe Koussevitzky, Misa Alexandrovich, Zeib Glantz, Zavel Kwartin…
-
Thury Levente kerámiaszobrai
A keramikusok istenkísértők, hisz ahogy az öreg szakállas ők is a lábbal taposott földből formáznak életet. A kerámiaszobor kicsit a Föld őstörténetét is magában foglalja: nagy hőfokon ölti fel végleges alakját, s aztán lehűlt mivoltában is kisugároz valamit kemencei őskorából. De mivel a műalkotás szüntelen figyelmeztetés arra, hogy nemcsak ölni tud az ember, keletkeztetni, teremteni…
-
Törvény, mítosz, firka
Magén István mítoszteremtő. Képzelete mitologikus bibliai tájak felett csapong, megérint egy-egy embert, hegyvonulatot, virágot és felhőt, de nem időzik el egyiknél sem. Festményein nem konkrét emberek konkrét arca, nem a felismerhető táj varázsa vagy döbbeneté mutatkozik meg. Számára az időnek nincs konkrét jelentése. Minden, ami van, létezik, s belibben a festmény centrumába. A tájon át…
-
Hatmillió Jób kiáltása
Izraelben sokan tanulnak művészeti iskolákban az érettebb generáció tagjai közül. Az az elszántság, mellyel a napi munkájukban helytálló családanyák és apák dédelgetett álmaik megvalósításába belevágnak, félresöpri az életkorból származó rossz beidegződéseket. Többnyire éppen azok a megpróbáltatások, melyek korlátozták lehetőségeiket, késztetik őket az önkifejezésre. A többéves idegaszaló stúdiumokat megkurtítva indulnak el egyéni utakon. Az életrajz tanúsága…
-
Mózes, az egyiptomi
(regényrészlet) Mózes vett a kereskedőtől pergamentet, cserepeket, és az egyikre írva, a másikat vésve, leveleket fogalmazott azokhoz a héberekhez, akik írni, olvasni tudtak. Azután más pergamenteket fölszögezett az út menti fákra, más cserepeket szétszórt a tereken, hogy minél több emberhez juttassa el az Úr üzenetét. És megírta Mózes, hogy ne feledkezzenek meg a törvényről. Készüljenek…
-
Izraeli költők a magyar PEN Clubban
„Máskor száz emberből tíz jön el, most ötvenet tudtunk értesíteni telefonon, s negyvenen vagyunk” – büszkélkedett Hubay Miklós, a magyar PEN Club elnöke az Izraeli Kulturális Hét keretében május 8án rendezett irodalmi esten, melyet a két izraeli költővendég tiszteletére rendeztek. A Szarvasról elszármazott Itamár Jáoz-Keszt, s az Auschwitz-Oswieczimben született Slomo Tánni verseiből olvasott fel Havas…
-
Ha-Cófe, „A Figyelő”: A magyarországi modern zsidó tudomány folyóirata
Hölgyeim és Uraim! Tisztelt Konferencia*! Megtisztelő feladatom, hogy a Ha-Cófe című magyarországi héber nyelvű zsidó tudományos folyóiratról adjak rövid áttekintést. Be kell vallanom, nem látványos a feladat, mert egy judaisztikai tárgyú héber folyóirat jó vagy rossz, jelentős, vagy kevéssé jelentős voltát csak azok tudják igazán értékelni, akik hébernyelvű folyóiratok olvasásával és a judaisztikával szakszerűen foglalkoznak.…
-
Szefárd koncert
A hagyomány szerint több mint ezer évig éltek zsidók Spanyolország földjén. A közismert regényes elbeszélés szerint egy tengeri hajóútnak köszönhető a „spanyol zsidó fénykor”. Száádja Gáón halála után, amikor Babilonia akadémiái már hanyatlottak, négy kiváló ember indult útnak, hogy pénzt gyűjtsön az iskolák számára. Tengeri útjukon arab kalózok fogságába kerültek, akik rabszolgául adták őket távoli…
-
Ladino közmondások „félmúltból” szemlélve
Közmondáskincsünk, melyből ez alkalommal mutatványt kívánunk közreadni, a délkelet-európai szefárd zsidó szórvány körében fogantak, s ezért darabjai egy Atlantisz kiálló szilánkjainak tekinthetők. Szilánkoknak, mert ezer darabra tört tükrének szemcséit csillogtatják. Szórványkörében a szó kettős már-már hármas értelmében. Hiszen a kiűzöttek már spanyol hazájukban szórvány „diaszpóra” – voltak. Ma pedig a szórvány szórványa széthullásának lehetünk részvétteljes…
-
Marranizmus: történelmi metafora prédikátoroknak
Irodalmi kalauz A vietnami háború után és a ’67-es közel-keleti háború nyomán lábra kapott alternatív zsidó kezdeményezések egyikének, egy washingtoni csoportnak az értesítőjében olvashatjuk az alábbi közleményt, a 60-as évek végén: „Heti szeminárium a marxizmusról, anarchizmusról, zsidóságról. Hozd el Buber: Ösvények Utópiába, Marcuse: Esszé a felszabadításról című könyvének egy-egy példányát. Hangosan olvasunk belőlük, mint a…
-
Levél az üldöztetésről, avagy: Értekezés a mártíriumról (részlet)
Az alábbi levél valószínűleg 1165-ben íródott a marokkói Fezben, ahonnan Maimonides családjával együtt röviddel ezután továbbállni kényszerült. Egy kényszer-muzulmán zsidó arra a kérdésére, próbáljon-e titokban zsidó parancsolatokat tartani, egy rabbitól azt a választ kapta: kitérése nyomán minden parancsteljesítéssel csak szaporítaná vétkeit. Maimonides felháborodásában e levélben fejtette ki a maga gyökeresen eltérő álláspontját, melynek befejező részletét…
