Magyarországon a zsidó hitközségi anyakönyvezés a mohéi (körülmetélési) könyvekkel kezdődött az 1780-as években. Országosan a XIX. sz. közepére terjedt el, majd az állami anyakönyvezés bevezetése után (1985) azzal párhuzamosan folyt. A jelenleg rendelkezésünkre álló legjobb összefoglaló munkák mind a második világháború előttiek.1 Ezek azon­ban mára gyakorlatilag elavultak, részben a közigazgatás­ban történt változások, részben pedig a…

„A német és nyilas gonosztevők által kiontott vér nem lehet az állam bevételeinek forrása” (1946. XXV. törvénycikk) Májusi számunkban tudósítást közöltünk Hogyan ra­bolták és dézsmálták? címmel az 1944-ben kényszer letétbe került, majd Ausztriába kiszállított, onnan a háború után épségben visszakerült, utóbb 1946-ban a Magyar Nemzeti Bankban elhelyezett úgynevezett „zsidó arany” hányat­tatásának első évtizedeiről. Az 1950-es…

Ki tanítson az Abonyi utcában? Magyarországon 1945 előtt – a jasivákat nem is számítva – közel negyven zsidó iskolában oktattak. Több­ségük elemi ismereteket adott, volt továbbá szakmai végzettséget biztosító, a középiskola alsó négy osz­tályának számító polgári, Budapesten és Debrecenben pedig gimnázium is. A háború végére a fővárosin kívül mind elárvult. A vonatkozó törvény értelmében az…

Az utóbbi időben sok szó esett a Magyar Rádió vallási műsorairól. Ezzel kapcsolatban az érdeklődés homlokterébe került a frissen megindult ökumenikus rádióműsor, a Pax Rádió is. Tulajdonképpen mit takar ez az elnevezés? – kérdeztük Landeszman György főrabbit, aki az egyházak mellett a Hitközséget képviseli a Rádió munkájában. Ez a Magyar Rádió vallási műsora, főrabbi úr?…

Az egykor híres, ma inkább hírhedt Benedek István pro­fesszor szerint „hazánkat külső és belső ellenség veszi kö­rül.” Ehhez hasonlóan sajátos összefüggések hallhatók ki a Panoráma arab-izraeli konfliktust bemutató filmjeiből is. A Panoráma riporternője legutóbb például a romániai magyarok elnyomásához hasonlította az arabok izraeli helyzetét. A zsidó­ság magyarországi szervezetei többek között ez ellen a kitétel ellen…

Kilencszáznegyvenhat évvel ezelőtt, az 1046. esztendő nyarán így fogalmazott Gellért csanádi püspök, a Szent István halála óta tartó nyugtalanságokat tapasztalva: „A legközelebbi napokban veszélyes idők fognak bekövetkez­ni, fanatizmustól feltüzelt tömegek lábbal tapodják majd az is­teni törvényeket.” Ő maga vértanúságra készült, és felidézte a három hős ifjúnak Dániel próféta harmadik könyvében leírt tör­ténetét. Három zsidó ifjú:…

Berkes Lajosné, Budapest. Gatter László bíró tevékenysé­géről ejt egy-két megszívlelendő szót levélírónk: „Hogy is van ez?” – teszi fel jogosan a kérdést – dr. Péntek László bí­rótól elvették a Szent Korona és annak szerkesztője, Romhányi ügyének tárgyalását (a vád közösség elleni izgatás), és átadták a felsőbb igazságügyi szervek Gatter Lászlónak. Jo­gilag nagyon is kifogásolható indoklással.…

Nagymosás – agymosás? A lap márciusi számában megjelent Kárpótlás vagy kárpotyogtatás? című cikkel kapcsolatban, a tárgyban eljáró mi­niszter kijelentésére kívánok reagálni. Elsősorban arról van szó, hogy a nyugdíj kiegészítés min­den jogosultnak jár azon a címen, hogy a munkavállalás lehető­ségét az első zsidótörvénytől 1945 elejéig tehát majdnem hat és fél évig a zsidónak számító személyek esetében…