-
Optimista vízió az újjáéledésről
Előrebocsátom, hogy cikkem nem a Yahalom Zsidó Szabadegyetem kérdéseire kíván választ adni (erre nem is kért fel senki). Szántó T. Gábor Posztmodern zsidóság című írása (Szombat, 1995. november) azonban égetően aktuálissá tette számomra néhány, régóta bennem motoszkáló gondolat megfogalmazását s közzétételét. Teszem ez utóbbit természetesen annak tudatában, hogy nézeteim – a kimondott szó szintjén –…
-
A Tóra pszichológiai, etikai értékei a modern kultúrában
Először vegyük szemügyre, mit jelent ez a kifejezés: a mai kultúra; milyen pszichológiai, etikai, szellemi sajátosságai vannak ennek a kultúrának. Az európai kultúra, egyik sajátossága egy olyan szélsőséges individualizáció, amelyre még soha nem volt példa az emberiség történetében. Hadd mondjak erre egy példát. Ha évezredekkel ezelőtt azt mondták valakire, hogy kaldeus, babiloni, zsidó vagy egyiptomi,…
-
VÁDIRAT A SZELLEM ELLEN
Az ember elveszti kérdéseit és paradox módon csupa feleletből akarja összetákolni a világot – de ahol nincs kérdés, ott felelet sincs. Középiskolás korában egyik, szélsőséges gondolkodásáról ismert tanára megkérdezte Tábor Bélát „Te mi akarsz lenni, fiam?” A tanár meghökkenésére, megnyomva a szót, ő csak annyit felelt: „Ember.” A Vádirat egyik utolsó mondatában ezt olvashatjuk: „…hiányzik…
-
Naplótörmelék
Egy hamis messiás evangéliumából Mániákusan izgatnak az elárvult vagy elhagyott zsinagógák: szimat vezet, ha meg kell találni egyet, bárhol a világon. Másutt már bővebben is szóltam például a kairói Ben Ezra zsinagógáról: alacsony kocka-házak közé szorult sikátorok erdejében kanyarogva, hulladékos, macska- húgyos járatokon, hepehupás ösvényeken keresztülvágva lyukadhat ki az ember arra az eldugott, magas, lombos…
-
Pszichoanalízis – titok nélkül
(Harmat Pál: Freud, Ferenczi és a magyarországi pszichoanalízis. A budapesti mélylélektani iskola története, 1908-1993. Második, átdolgozott és bővített magyar nyelvű kiadás. Bethlen Könyvkiadó, 1994, 434 oldal, ára: 880 Ft) A cím L. S. Kubie-nak magyar nyelven sajnos még ki nem adott, a pszichoanalízist emberközelbe hozó, demisztifikáló, értelmesen népszerűsítő könyvéből kölcsönzött. Mivel mifelénk ilyen jellegű könyvet…
-
Gershom Scholem: Zsidó ébredés I. rész
Zsidó öntudatra ébredésemhez a történelem iránti érdeklődésem adta a kezdő lökést.
-
Olvasó-NAPLÓ
Szép az, ami erkölcs nélkül tetszik Gondolatkísérlet járja be Európát, főként annak esztétika tanszékeit: előítéletek és elkötelezettségek nélkül, „recepció- esztétikailag” újraértékelni megnyugtatóan elkönyvelt művészeti teljesítményeket vagy kudarcokat. Az esztétikum lebegtetése és az élet átesztetizálása, vagyis az erkölcsi szempontok dacos mellőzése odavezet, hogy például a fekália, a szadizmus, a találomra való rombolás, a nekrofilia vagy a…
-
A túlélés szégyene
(Primo Levi: Ember ez? Fegyvernyugvás, Európa Kiadó, 1994, 476 oldal, ára 498 Ft) Van, aki Auschwitz után elhallgat, mint aki némasági fogadalmat tett. Van, aki kiírja magából, emlékezik, és emlékeztetni akar, regénybe, memoárba önti az elmondhatatlant – azt tartják, ez a legjobb pszichoanalitikus módszer-, s közben éli normális civil életét, majd egyszer csak – akár…
-
A zsidó irodalomtörténet-írás néhány állomása
* 1908-1909: Kecskeméti Ármin: A zsidó irodalom története. Az Izraelita Irodalmi Társulat pályázatára érkezett mű i. e. 300-tól körülbelül 1900-ig dolgozza fel azokat a műveket, amelyeket zsidó szerzők Írtak bármilyen vallási, világi vagy tudományos témában, bármely nyelven. * Zinberg: A zsidó irodalom története című munkája nem a Bibliával, hanem a spanyol-arab időszakkal kezdődik. Ez a…
-
A zsidó irodatomtörténet-írás problémái
(…) A héber irodalomtörténet és historiográfia jó alkalmat kínál arra, hogy megfigyeljük azokat az általános jellemzőket és szabályokat, melyek meghatározzák a nemzeti irodalmak kialakulását. A héber irodalom rendhagyó – vagy akár abnormális – története, újjászületése ideje – a 18. század vége – óta az ún. történelmi-szociológiai változások sokasága, és az ezt követő identitásválság ezeknek az…
-
Orosz zsidó irodalom ma
Essünk túl a kínos megállapításon: számottevő jiddis és orosz nyelvű zsidó irodalom addig volt, amíg a 18. század végén az orosz birodalomhoz került zsidók lakta nyugati régiók – a hírhedt „letelepedési övezet” – lakosságát hivatalosan elnyomták, törvényekkel szabályozott módon üldözték, röghöz kötötték, tanulási, munka- és életlehetőségeiben súlyosan korlátozták. Ahogyan Tolsztoj, Dosztojevszkij, Csehov és a többiek…
-
Zsidó írók és német művek: antiszemitizmus és a zsidók titkos nyelve
„Ki ölte meg a még megmaradt zsidókat a német kultúrában?” Több kiadást megért Németország zsidók nélkül című könyvében Bernt Engelmann német újságíró, az antifasiszta ellenállás volt alakja feltérképezte a zsidók németországi eltűnését, nemcsak fizikai megsemmisítésükről szólt, hanem arról is, miként képződött úr azon a központi helyen, melyet a zsidók töltöttek be Németország kulturális, politikai és…
-
Kisebbségi irodalom
Francia nyelvű zsidó irodalomról beszélni nemhogy szokatlan, hanem egyenesen az uralkodó elképzelésnek, egyszerűbben fogalmazva: a „központosító” ideológiának a tabuit szegi meg. Az az elképzelés, hogy létezhet a többségi csoport nyelvén íródott „zsidó irodalom”, rendkívül sokrétű politikai és elméleti kérdéseket hoz felszínre. Gyakran rasszista felhangokat eredményezett a nem zsidó nyelveken íródott zsidó irodalom sajátos jegyeinek a…
-
Realizmus beszélt nyelv nélkül
A 18. századi héber felvilágosodás – a Haszkala – megteremtette az alapokat Mendele és a későbbiekben Gnessin, Berdisevszki és más kortársaik számára ahhoz, hogy Közép- és Kelet-Európában eredeti európai héber irodalom megszülethessen. (A héber irodalmi újjászületés szorgalmazói hasonló indítékokkal közeledtek a költészethez és az elbeszélő prózához is, de a regény volt az a műfaj, ahol…
-
A katasztrófa-cionizmus vége, a minőség cionizmus kezdete?
A cionista felfogásnak alfaja és ómegája volt az a tétel, hogy a zsidóság problémái a „galutban” (a száműzetés héber neve) nem oldhatók meg, az önálló állam viszont megvédi és megoltalmazza a zsidókat minden veszéllyel szemben. Az 1948 és 1990 közötti időszak történései példaértékűen támasztották alá ezt a tételt. A kommunista országokban (mindenekelőtt a Szovjetunióban) élő…
-
Napló
Gershom Scholem írásait lapozgatva Gershom Scholem írásainak magyarul nemrég megjelent kétkötetes gyűjteményét olvastam az elmúlt napokban. Klasszikus tanulmányokat tartalmazó kötetek ezek, a zsidóság kultúrájának felfedezésére induló minden utazó talál bennük valami érdekeset, s a mélyebb igazságok után kutató pedig segítségükkel a gondolkodás számtalan kimeríthetetlen forrására lelhet. De a tartalmas misztikus metaforákon túl és a gondolkodásra…
-
Erecneurózis
(A cionista eszme jelene. Szemelvénygyűjtemény. Bethlen téri füzetek 3. Bp., 1994, 77 old., 90 Ft) Megjelent a „Bethlen téri füzetek” harmadik kiadványa. Az opusz egyfajta válogatás, inkább az amerikai, mint a nem amerikai zsidó publikumnak szánva, rágcsálnivalónak. Célja, hogy eszmei fogódzót nyújtson a „galut-Erec” viszony újragondolásához, és megvizsgálja azt, hogy miért nem akar alijázni az…
-
Szellemi végrendelet
(Komoly Ottó: Cionista életszemlélet. Kísérlet a pozitív zsidó hivatástudat természetrajzához. Bethlen téri füzetek 2. Bp., 1992, 35 old., 50 Ft. Engländer Smuel és Farkas Éva előszavával) Inter arma silent musae. 1942 nyarán – ekkor fejezi be tanulmányát Komoly Ottó, a Magyar Cionista Szövetség elnöke – igencsak indokolt a múzsák hallgatása, legalábbis visszavonulása. A mindennapos fenyegetettségben…
-
„És lesztek ti nékem papok birodalma és szent nép”
(Shlomo Avineri: A modern cionizmus kialakulása. A zsidó állam szellemi gyökerei. Ford.: Babarczy Eszter. Bp., Századvég Kiadó, 1994, 265 old., 480 Ft) Shlomo Avineri kötete nagy szolgálatot tesz a dezinformáltságból felocsúdó, a téma iránt érdeklődő olvasóközönség számára. Egy bevezető és egy záró tanulmány keretezi a könyv tizenhét esszéjét. Tizenhét tanulmány, s ugyanannyi szellemi életút. Miként…
-
Martin Buber, a biblikus gondolkodó
,,A HALÁLBÓL, a halálnak félelméből indul el a Mindenség minden megismerése.”1
Új írások
