Befogadók (Befogadók. Írások az antiszemitizmus ellen [1182-1993.] Szerk.: Karsai László, Auróra kiadó 1993, 256 oldal, 379 Ft) 1993 késő tavaszán született meg az iker. Párja közel két évvel korábban látott napvilágot. A Befogadók és a Kirekesztők összetartoznak, mint Ábel és Káin, és csak együtt, egymással alkotnak igazi egészet. Az idősebb kötet elhíresült antiszemita személyek műveiből,…
Nagyon korán tudhattam már róla. Még nem voltam három éves. Nem azt állítom, hogy ismertem már, mi vagyok, hanem csak azt, hogy már megvolt bennem a tudata. Valamiféle tudás volt, nem ismeret. Akkor tört ki a háború. Nemrég térhettünk vissza a második nyári látogatásunkból, anyám meg én, de nem Ausztrián, mely akkor Németország része volt,…
(George Garai: The Policy towards the Jews, Zionism and Israel of the Hungarian Communist Party 1945-1953 (PhD 1979 London School of Economics and Political Science) Boston-Spa-Wetherby 1979. 250 p.) George Garai (Garai György) többszáz oldalas disszertációja 1979-ben íródott s csak az utóbbi években jutott el Magyarországra egy-két xerox példány. Ismereteim szerint mindössze két helyen olvasható:…
Mi legyen a magyarországi zsinagógákkal? Zsinagógáinkkal, amelyeket már nem használnak; amelyek a második világháború, a Holocaust vagy az 1950-es évek óta üresen állnak, romlanak, pusztulnak. Amelyeket méltatlan célokra vettek igénybe, netán bontásra ítéltek. A magyar zsidóság egykori templomaival. A magyarországi építészet elmúlt másfél-két évszázadának művészileg jó vagy rossz attól függ -, de esetenként kétségkívül kimagaslóan…
1 Ha Izraelről és a diaszpóráról, pontosabban ezek kölcsönös egymásrautaltságáról kell beszélnem, aligha ringathatom magam abban a hitben, hogy valóban bármi újat mondhatok a kérdésről. Az utóbbi években, sőt egészen Izrael Állam megalapításától kezdődően egyetlen más témát sem tárgyaltak nagyobb intenzitással és több szenvedéllyel, mint ezt. Amit az álláspontok bármelyikéről el lehetett mondani, azt már…
Konrád György esszéi In medias res: Nem nyomhatom el örömömet, amikor kedvenc írómat ünnepelhetem, akinek Szelényi Ivánnal közösen írt műve, Az értelmiség útja az osztályhatalomhoz egyik szociológiai alapélményemmé vált, s akinek zsidósága külön is példaértékű számomra. Mégis, éppen az lenne ünneprontás, ha Konrádból példáképet, élő emlékművet csinálnék, ezzel csak arról adnék tanúbizonyságot, hogy mit sem…
Tízéves voltam, amikor elhurcoltak Auschwitzba, de túléltem a Holocaustot. A Vörös Hadsereg szabadított fel és néhány hónapot egy orosz „felszabadítási táborban” töltöttem. Később arra a következtetésre jutottam, hogy szinte semmi különbséget nem tapasztaltam azok viselkedése között, akikkel találkoztam, legyenek azok németek, osztrákok, horvátok, ukránok, magyarok vagy oroszok. Világossá vált, hogy ami Németországban történt, bárhol megtörténhet,…
„Babiloni folyóvizeinél…” (Tehilin, 137, 1) s miért éppen ott? Úgy tűnik, a Mikrá kutatói eddigi megállapításai mellett, figyelemre méltó a kérdés, miért éppen a folyó (vagy folyók) mellett ülnek siratva s gyászolva a babiloni fogságba elhurcoltak? Egyesek megpróbáltak valóságos történeti körülményeket elképzelni, amelyek a száműzötteket gyászuk idején körülvették;1 mások úgy érveltek: a hely megfelelő a…
Martin Buber: Én és Te. Európa Könyvkiadó, 1992. Fordította: Bíró Dániel. 177 oldal, 155 Ft.) Martin Buber híres esszéje, az eredetileg 1923-ban megjelent Én és Te (Európa, 1991) manapság merőben idegennek tűnik fel, hisz’ mára kiveszett a filozófiai esszé, halódik az egzisztencializmus, s legfeljebb alpári formáiban jelenik meg a misztika. De legalább ennyire furcsa, már-már…
(Komoróczy Géza: Bezárkózás a nemzeti hagyományba. Az értelmiség felelőssége az ókori Keleten. Tanulmányok az ókori keleti szövegek értelmezése köréből. Századvég Kiadó, Buda- pest, 1992. 404 oldal, 360 Ft.) Tizenöt tanulmányt tartalmaz a kötet. Az egyes tanulmányok – hosszabbak-rövidebbek – céltudatos csapdába csalják az olvasót. Mindjárt az első -”A tudományos világnézet csapdájában” – azt a látszatot…
Közmondáskincsünk, melyből ez alkalommal mutatványt kívánunk közreadni, a délkelet-európai szefárd zsidó szórvány körében fogantak, s ezért darabjai egy Atlantisz kiálló szilánkjainak tekinthetők. Szilánkoknak, mert ezer darabra tört tükrének szemcséit csillogtatják. Szórványkörében a szó kettős már-már hármas értelmében. Hiszen a kiűzöttek már spanyol hazájukban szórvány „diaszpóra” – voltak. Ma pedig a szórvány szórványa széthullásának lehetünk részvétteljes…
Irodalmi kalauz A vietnami háború után és a ’67-es közel-keleti háború nyomán lábra kapott alternatív zsidó kezdeményezések egyikének, egy washingtoni csoportnak az értesítőjében olvashatjuk az alábbi közleményt, a 60-as évek végén: „Heti szeminárium a marxizmusról, anarchizmusról, zsidóságról. Hozd el Buber: Ösvények Utópiába, Marcuse: Esszé a felszabadításról című könyvének egy-egy példányát. Hangosan olvasunk belőlük, mint a…
Kedves Barátaim. Leterítem chartáimat. Február van, itt Casablancában vége a különösen száraz télnek, napozni lehet, ma épp egy keresztény és egy arab barátom társaságában nézzük a tizenharmadik századi tarotchartákat. (Tiszteletem azoknak, akik a zsidógyűlölet megnyilvánulásai esetén újra meg újra el tudják ismételni, hogy ez bizony csúnya dolog: szükség van ezekre az ismétlésekre. De az én…
(Konrád György: Az újjászületés melankóliája. Pátria Nyomda, 1991. 347 old., 220 Ft.) „Ötvenkét éves regény- és esszéíró. Állampolgársága és anyanyelve magyar: Vallása zsidó.” (7.old.) – mutatkozik be szerényen a szerző kötetnyitó írása első három mondatában, azzal a nyílt tekintetű közvetlenséggel, ami személyét hitelesíti, még (egykorvolt s mai) ellenfelei szemében is. „Magánbeszéd” – határozza meg műfaját…
Konrád György: Európa köldökén A már rég elporladt kartográfus, élve a középkori szimbolika eszköztárának lehetőségeivel, az európai kontinenst királynő képében jelenítette meg. Ez a színes térkép, illetve annak reprodukciója most ott díszeleg Konrád könyvének címlapján. A koronás fő Hispániát illeti – spanyol volt derék térképészünk -, a jogart tartó kéz Dánhont jelzi, Itáliának az országalmát…
Farkas András, az egyik legkorábbi magyar protestáns prédikátor a XVI. század legokosabb és legképzettebb hazai gondolkodói közé tartozott. „A zsidó és magyar nemzetről” című, általában krónikás éneknek nevezett, valójában a tanköltemények műfajkörébe tartozó történelembölcseleti műve 1538-ban jelent meg egy krakkói nyomda kiadásában. A rendkívül világosan fogalmazó, választékos stílusú, és a kor stilisztikai viszonyai- hoz…
A zsidóság szellemi termékei két csatornán jutottak el az erdélyi olvasóhoz: nemcsak az izraelita közösségek útján, amelyek természetesen a magukénak vallották a judaizmus örökségét, hanem az érdeklődő keresztény értelmiségen át is. A történelem viharai jóformán megsemmisítették a hitközségeket, úgyszintén az egyes hívek 1800 előttről származó könyvanyagát. A keresztény értelmiség birtokába került könyvek valamivel jobban vészelték…
Abból a roppant nagy és roppant sötét dzsungelból, amibe napjainkra könyvkiadásunk jutott, az elburjánzott aljnövényzetből próbál kiemelkedni egyik-másik jobb sorsot remélő és jobb sorsra érdemes kiadó. Most ezek közül kettő összefogott – a Cserépfalvi és a Göncöl – hogy megjelentessen egy rendkívül fontos könyvet, Jean Paul Sartre Vádirat az antiszemitizmus ellen című művét. Azt a…
Ez év tavaszán tettük közzé felhívásunkat: írják meg nekünk, “mit jelent zsidónak lenni?” A megadott határidő letelt, s bátran állíthatjuk, hogy egy színvonalas dokumentumkötetre való anyag gyűlt össze. Minthogy a könyv kiadását lehetővé tevő Egyenlőség Alapítványt csak mostanra sikerült létrehozni, s a könyvkiadás a mai Magyarországon a terjesztői megrendelésektől függ, sajnos nem ígérhetjük, hogy a…
– Gondolatok egy konferencia ürügyén -* A keresztény-zsidó párbeszéd egyes morális és pszichológiai vonatkozásairól szeretnék szólni mind elméleti, mind gyakorlati szempontból, az együttélés mindennapjai szem- pontjából. A krisztusi legmagasabb rendű morális követelményekről, amelyek részben ószövetségi eredetűek. „Szeresd felebarátodat, mint tenmagad.” „Dobd vissza kenyérrel, ki megdob téged kővel.” „…miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek.” Ez…