(Újból és mindörökké. Az 1943-ban megjelent Magyar Zsidók Könyve ha­sonmása. Kiadta a Kner Nyomda 1994. 479 oldal. Ára: 450 Ft.) MERT KEVÉS maradt meg be­lőlük, értékessé vált a múlt minden alkotása, még a ma­guk idejében gyengének, kevésbé szép­nek minősítettek is. Ki tudja, hogy az 51 éve kiadott antológiának milyen volt a fogadtatása, ma, az alábbi…

AKI A ZSIDÓ KÖZÖSSÉG tagjának tartja magát, valószínűleg úgy érzi, hogy joggal mondhatja egy háború után született, felelősen gondolkodó nem zsi­dó magyarnak: az illető számadással tartozik azért, ami ebben az országban 1944-ben történt a zsidókkal. Nem személyes felelőssége okán, hanem azért, mert egy olyan társadalom tagja, amely ezelőtt ötven évvel páratlan aljasságoknak volt nagyobbrészt tétlen…

„Zsidóság és kommunizmus” című mellékletünk második részét olvashatják az alábbiakban. Az első rész azt mutatta be, mennyiben voltak a zsidók áldozatai a kommunizmusnak, a második rész a zsidók kommunista mozgalmakban, majd a hatalomra jutott kommunista rendszer apparátusában való részvételével és felelősségével foglalkozik. A MODERN, KÖVETKEZÉSKÉPPEN politikai an­tiszemitizmus legfőbb, mintegy összefoglaló mitologémája: a „zsidó világ-összeesküvés”. Azóta,…

Zsidóság és kommunizmus A SZOMBAT JELEN és következő számának mellék­letét a címben jelzett témának szenteli. Itt következő összeállításunk a magyarországi kommunista dik­tatúra alatt elszenvedett sérelmeket és veszteségeket kívánja – a történelmi távlat hiánya és a források szűkössége miatt – vázlatosan bemutatni, májusi írásainkban a vizsgált időszak hatalmi mechanizmusában való zsidó szerepvállalást és felelősséget elemezzük majd.…

(V. Bálint Éva: Rendiség a romokon. Vélekedések a rendszerváltás éveiből. Pesti Szalon Könyvkiadó, 1994, 288 oldal. Ára: 390 Ft) Két ember beszélget. Végül is az interjú szinte csak ennyi. Jót kérdezni és a válaszokat ügyesen megírni. Akadnak persze riporterek, akik már annyira okosnak érzik magukat, hogy interjú­alanyukat szinte szóhoz sem hagyják jutni, elmagyarázzák mit és…

(Kertész Ákos: Akár hiszed, akár nem. AbOvo Kiadó, 380 Ft) Kertész Ákos folyamatos jelenléte a saj­tóban, elsősorban az Élet és Irodalom és a Népszabadság oldalain, modellértékű. Köz­életi írásainak hangvétele a saját prózaírói stílusa, de egyben a felelős hazai értelmi­ségé is, aki kötelességének tartja, hogy ott legyen, részt vállaljon a történésekből. Az elmúlt két évtized nem…

ERNST SCHNABEL Anna Frank-életrajza megemlíti, hogy Anna családfája anyai ágon anyakönyvekben a 17. századig vezethető vissza. A 17. században Frankfurtban a rabbi történetesen ép­pen Chájim ben Liva volt, a nagy prágai Lőw rabbinak, a Maharalnak a fia. Ha Anna Frank felnőhetett volna, esetleg előbb-utóbb érdekelni kezdik az ősei – feltételezhető, hogy a kis frankfurti közösségben…

(Vadász Ferenc: Megtörténhetett? Tizes Kft., 194 oldal, 275forint.) A választ tudjuk, mégis, minden újabb tanúvallomás, elbeszélés, visszaemlékezés és dokumen­tum olvastán és láttán egyre jogos­abbnak érezzük a kérdőjelet. Mert ahogyan távolodunk a fasizmus korától, az Endlösungtól, annál iszonyúbbak, következésképpen annál elfogadhatatlanabbak a tények. S az emlékek nem halványulnak el, csak még könyörtele­nebbek, még jobban beássák magukat…

Irving Greenberg szerint a Soá utáni teológia alapelve az kell, hogy legyen: „semmilyen teológiai vagy más jellegű állítás nem lehet hiteles égő gyermekek jelen­létében”.* Erőteljes és provokatív kijelentés ez, mely után talán azt érezhetjük, amit Wittgenstein: „van, amiről nem lehet beszélni, hallgassunk tehát”. A terapeuta tudja, hogy néha csak a hallgatás, a várás, a nem-tudás…

Dolgozatom témája Isten valamely tekintetben korláto­zott voltáról szóló, a Soá utáni zsidó teológiai értekezések áttekintése. Nagy kihívás ez számomra, mert gondolatmenetemhez történelmi és teológiai hátteret kell biztosítanom, mielőtt témámhoz érnék. Bevezetés a teodiceába Sok szaktekintély szerint, – elismerem, hogy elsősorban Eugene Borowitzra1 és Byron L. Sherwin-re2 gondolok – van három, a bibliai hagyományban gyökerező alapállítás,…

(Gervai András: Ki méltó látni a csodát. Budapesti Könyvkereskedelmi Kft. 1993., 217 oldal, 250forint) Nem tudom, Gervai András mind a huszonnyolc interjúalanya méltó-e látni a csodát, hogy valóban látta-e. Néme­lyiket csodálom, másikat irigylem, megint másokat sajnálok. Ellenszenves nincs közöttük: olyan sincs, akinek kételkednék az őszinteségében. Valamennyien gondolkodó lények, élik és figyelik az életet. Amit tettek,…

A sopoti Társadalomkutató Központ közzétette egy – 1992 novemberében – végzett felmérés eredményeit. E szerint a megkérdezettek mintegy fele azon a véleményen volt, hogy a lengyelek nem szeretik a zsidókat, 30% úgy vélte, hogy a zsidók azok, akik nem kedvelik a lengyeleket. A válaszadók 35%-a szerint a zsidók túl nagy befolyással bírnak a lengyel politikai…